Nekiállok a házi feladatomnak. Mert hogy nekem már olyanom is van, és most böcsülettel meg is írom. Az oxigénpalackot idetoltam, az amoxicillinnel dúsított antibiotikumomat(ami akkora mint egy kúp) már a szervezetem bontja (igen, igen ezt többek között vérbajra is adják, senki ne essen kétségbe, nem másztam bele ennyire a reneszánszba, csak valamelyik Gram-pozitív baci támadt meg). A kakukkfű teáról, kekszről, reszelt almáról, kamillás szopogatós cukorkáról, Ca+ pezsgőtablettáró, C- vitaminról (1000mg-os, nem adunk a kicsire) , zokniról és pokrócról már nem is beszélek, épp hogy csak megemlítem. No, de nem azért hogy sajnáljatok, szó sincs ilyesmiről, csak azért mondom, hogy még így is A Házi Feladatot írom. Ezzel mutatva elkötelezettségemet. Ahogy olvasom az egész hétfői szugerelásom (arra nézve, hogy jó legyen a próba) nem ért semmit. Vagy legalábbis nem sokat. Ami egy kissé elszomorít. Lehet az volt a baj, hogy nem vitt senki csokit?
No, de van egy remekbe szabott megoldás. Fussunk össze valamikor, valamerre together. Igyunk, táncoljunk, vagy csak hallgassuk a jó muzsikát, és beszélgessünk. Ha nem hull megfelelő táptalajra ez a dolog, majd ráfogom egy lázrohamra. Nem merek nagyon előre gondolkodni, minthogy nem tudom még meddig fog ez a kór gyötörni, és rákényszeríteni a semmi tej, semmi zsíros- fűszeres- hideg-meleg étrendre (éljen a fűrészpor, és a sóba -vízbe krumpli), de a szombat perpill jónak tűnik nekem. Addig igyekszem kikúrálódni, kellő mértékben. Hogy hova menjünk? Nos, orvosolni kell András hiányosságát, és én szent célomnak érzem, hogy kipróbálja magát ezen a talajon is. Nemleges választ természetesen egyik féltől se fogadok el. Legfeljebb az időpontról lehet velem meg a kórommal vitatkozni. Nem kell választ találni a megválaszolhatatlanra, csak egészen egyszerű, puritán módon, mulassunk már egy kicsit együtt. Aki most a monitor előtt húzza a száját, arra haragudni fogok. Nem mintha számítana, vagy óriási fenyegetés lenne, csak leszögeztem a mihez tartás végett. Az egészséges viszontlátásra.koncertek | klubok | próbák | hangszerek | zenészek | dalok | szövegek | örömök | bánatok | barátok | barátnők | pedálok | dobok | gitárok | basszus
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
"Azt mondtam neked, és most már elhiszed: nem tart örökké semmi sem" Fonográf
Megvolt a 78. is, szokásos búcsúkoncert a Hunniában. Lemezbemutató a tervezettnél alig egy évvel később, de lemez nélkül. A búcsút n...
-
City Sound Stúdió 2006. február 27.-március 15. Fábián András - ének, elekromos gitár Kulcsár Géza - akusztikus és elektromos gitárok Nagy Z...
-
Stusio day #1 2010. Március 27. (A.L IV.!) City Sound Stúdió StrZ.-dobok, FA,KG-gitármankó, SB: mint megfigyelő Kovács Gábor: hangmérnök ...
-
(Get Off Of My Cloud!, 1965) Egy lakóparkban élek a tömbünk hatvanhatodik emeletén Csak üldögélek otthon, tűnődöm, és punyadok a világv...
2 megjegyzés:
Melyik hiányosságomra gonoldsz a számtalanból? úgy érted, hogy korcsolyáznom kell? Én benne vagyok egy Emerici emléltúrában a ligetbe, de vedd figyelembe, hogy törött kézzel nem tudok gitározni...
:)Rendben. Gyorsan megtanítalak arra, hogy a csuklód helyett a farpofádat törd össze:)
Megjegyzés küldése