Mivel ezt úgyis kizárólag férfiak olvassák, úgy érzem kivételesen megengedhetek magamnak két kis nőgyűlölő szösszenetet. Na, ezekből biztosan nem lesz védett férfiak szám, hogy jönnénk mi ahhoz. De ha ebből mégis lenne, rastafári lenne benne.
Te csak úgy teszel mintha élnél
Mindennap máshogy inkarnálsz
Van akit megtéveszt a látszat
De engem többet nem vágsz át
Nem te vagy a legszebb nő a földön
Nem vagy szupertehetség
Nem vagy már ártatlan bárány
Nem lennél jó űrhajós feleség
Mindenhová más ruhában járkálsz
Fested a hajad és a cipőd
De legbelül a lelked mélyén
Ugyanaz vagy mint azelőtt
Nem vagy hűvös angol lady
Nem vagy forróvérű lány
Ne hidd hogy nem vagy már a régi
errefelé mindenki ismer már
Te mindig tudod jó előre
Hogy mi történik majd holnapután
Pedig te sem látsz a jövőbe
Csak ismered magad, kiscicám
R: Szélkisasszonynak hívták Mit egy rossz regényben olvasott Megvett minden fényes borítót A főszereplőt úgy hívták mint engem Banális történet,de megható
Áramlás az értékpapír piacon
Esett a spermabank kötvény
Nincs aki befektessen
Van mit, van hová,de miért?
Előttem egy selejt sejt
Valamit sejt, és nem felejt
De az órája visszafelé jár
Legalább az utat tudja már
Bemondja a megállókat :
Kérjük..az ajtók záródnak!
Tartsák bent a gázokat
A légüres tér következik
Fel a kezekkel emberek!
Kérik álarcos gengszterek
Legyen ahogy akarjátok,
Egy bevetést még elvállalok..
R: Csak nyomd meg a gombot Kapd el a combot,az Egész tárat kilőheted Ha nem sikerülne,próbáld meg újra Van még legalább hat életed hat életed, hat életed hat életed, hat é…
Amit alapító atyád egyszer lefektetett
Sokat vártak tőle, de nem használt senkinek
Ne várj tőle örökké érvényes elveket
Csak kopott bőrbe kötött hazug közhelyeket
Elátkozott alkotmány...
Elveid avittak, jogaid nincsenek
megszegted legszentebb alaptörvényedet
fél tőled a lányod, gyűlöl majd a fiad
mert mindig elárultad legszebb vágyaidat
Elátkozott alkotmány...
Elátkozott alkotmány -Banánköztársaság Penészes új kenyér - ál-Szentistván...
(Nézz fel az égboltra, ott zuhan egy repülő
mindjárt meg fog égni, egy bátor pilótanő
ne félj, trükk az egész, tombol a közönség
mindjárt vége van és jön a tűzijáték
Elátkozott alkotmány...VAGY gitárszóló)
Egy gonosz törpe mindent eldöntött örökre
már senki nem emlékszik, hogy mi volt előtte
senkit nem érdekel, hogy mi van még hátra
egy újabb eltékozolt zavaros évszázad
Elátkozott alkotmány...
Elátkozott alkotmány -Banánköztársaság Penészes új kenyér - ál-Szentistván...
Figyeld a cuccom, vintidzs a gitár
Ezt a karcolást gyárilag tették rá
Sárga a bakelit, korrodált az acél
Úgy tűnik, mintha már jó régi arc lennék
Reggel az arcomon SZTK-szemüveg
A hajam tépett a pajeszom szögletes
Csajomon feszül a színes op-art ruha
Csilingel a bizsu rebben a műszempilla
Retró - Donald rágóRetró - Farmer szerkó
ami régen működött miért ne lenne jó
Retró - eurodiszkó Retró - Német pornó nincs lejárt lemez, ha szórakoztató
Apukám igazi retró figura
van svájcisapkája és hózentróglija
A pacemakere sajnos nem a legfrissebb dizájn
De sodrós cigiből sosincs nála hiány
A Bambi presszóba ha beülünk néhanap
a műbőr fotel a seggünkhöz tapad
Izgatottan mesél az ötvenes évekről
És ha megáll a szíve, érte jön egy retro mentő
Retró - szovjet autó Retró - Osztyapenkó jobb volt régen és ma is vállalható Retró - Sokol rádió Retro - Misamackó a múlt velünk van a jelen eldobható És a kórházban végre minden ugyanolyan
Mint a boogie-woogie klubban '958-ban
Ismerős zöld falak, milyen megnyugtató
Az intenzíven ordít a retró rádió
Retró - I can't get no Retro - Mambó magnó ami egyszer bevált, újra felhasználható Retró - Miskakancsó
Retró - Mézes mackó ami szép volt elmúlt, a jövő lehangoló
FB: performansz FA/KG valamint ifj. KG: léggitár SB: (ne) bassz (ki velem!) BSz: dobok (egy hátast) valamint: Rika, Árpi, Csibi, Rudi, Rob, The Nyitrays, Niki nővér, Los Kulcsáros, Helga meg a kiscsaj (türelem)
Régi sikereink helyszínén, a ligetben vertünk Sörsátrat. Úgy volt, hogy egykori mentorunk a Mini helyett Bence feltörekvő sikercsapatával, a Crescendo<-val együtt rendezünk szuperkoncertet, de most hallom a rádió Q ban, hogy a buli a technika ördöge miatt mindenestül elmaradt. Való igaz hogy a mikrofonokba nem sikerült életet lehelni a hangosító brigád és a segítőkész főműsorszám minden erőfeszítése dacára, ami elvárható emberileg és képességeik szerint... Csak akkor tudnám hol a faszban zenéltünk mégis egy órát, egész jó hangulatban, biztos a susnyásban a műjégpálya mellett, ahol családtagok, eltüntnek hitt jóbarátok, és egyéb védett és védtelen fajok is felbukkantak. Mintha egy különösen jól sikerült Shodor performansz is rémlene, de biztos csak a szokásos hallucinációk... Utána Árpi (megint) eltolta a biciklijét, Rika is úgy döntött, hogy egyedül fázik meg, és a ligetben már csak egy rögtönzött Seat felvonulásra került sor, egy Védett és egy baráti dobossal. Később Balázzsal még betértünk Budapest és a világ valszeg egyetlen kocsmájába, ahol engem ismernek, őt meg nem.
Védett Férfiak live @ Menta Terasz 2010. Július 9. 21:00
FA:ének, KG: gitár, SB: bassz, BSz: dobok valamint Anita és Gyuri, Gyukpet, Petra, Petra barátnője, Petra barátnőjének a pasija, Balázs és a másik Petra, Rika, Helga, Marci, Csab és Gabi, Bóca és Bócáné, Niki és Máté, Kresi, Gabó, Katica...és még hatan mások
osztálytársam blues
mary had a lamb (SRV)
apának jó
diplomata blues
jóbarát
zuhanórepülés (Sziámi)
rémálom
geometria
békés expressz blues (Berki Tamás)
little wing (Hendrix)
Protected Bluesman feat. Rika Hangja
City Pub, Almássy tér 00:00h
Helga, Rika, Gyukpet, Anita, Gyuri, Attila, Sanyi, Sanyi II. ? János, Zuzsi...és még öten mások
zuhanórepülés (Sziámi)
la flaca (Jarabe de Palo)
jóbarát
békés expressz blues (Berki Tamás)
édes az eper (feat. Rika)
diplomata blues (feat. Rika)
ahmatova (feat. Rika)
almodóvar
szemét
az utolsó alkalom
femme fatale (Velvet Underground)
I'll be your mirror (Velvet Underground)
take a walk on the wild side (Lou Reed)
you cant always get what you want (Stones)
satisfaction (Stones)
love in vain (Robert Johnson/Stones)
you got the silver (Stones)
Középeurópai Hobo Blues I. (Muddy Waters/Hobo)
feel like going home (Muddy Waters)
you gotta move (Freddy Mc Dowell)
paris Texas (Ry Cooder)
prodigal son (Rev. Robert Wilkins)
you got the silver (stones)
dögös ötös
honky tonk women (Stones)
wild horses (Stones)
route sixty six (Billy Troup) (feat. Rika)
don't know why I didn't come (Norah Jones) (feat. Rika)
Nehezen találtuk meg a helyet, amely inkább egy Non-stop ABC-re emlékeztetett, és rocktogon szerűen ketté van vágva koncertteremre és egy piros retro szkájjal bútorozott bárra. Még így is a bárban volt a kellemesebb atmoszféra, ezért kicsit szomorúan szereltük be a másik helyiséget. A Nulladik Változat nem hozott magával számottevő tömeget, de néhány darkos lány azért szemlátomást rájuk mozdult. Feltűnő volt a darkos fiúk tüntető távolléte, pedig a NV nszámukra is szolgált attrakcióval egy csinos és ügyes doboslány személyében. Megnéztem a Változat koncert felét, kicsit hangos volt a gitár, de kétségtelenül profin zenéltek, mégis arra gondoltam, hogy bárki bármit mond, mi igazából nem vagyunk igazi alternatívok, de ne is legyünk.
Miközben a Változat elpályázott egy másik aznap esti koncetrjére, lassan szivárogni kezdtek a mi vendégeink is, akiket ismét módomban áll név szerint megemlíteni:
Balázs, Petra, Gyuri, Anita, Máté, Máté anyukája (Éva?), Helga, Rika, Bitter (bár Robi igazából csak Mariannt jött megnézni, de sajnos rosszul saccoltam a művésznő színpadra lépésének időpontját) valamint Mariann barátnője, egy pszichológus hallgató lány (Fanni?) Ehhez képest mintha többen lettek volna, talán ottfelejtett darkok, vagy korán kelő Nymphea rajongók és tagok szaporították sorainkat, de a helyiség azért így is kongott.
A zenekar rendben volt, néha ugyan repült egy két dobverő, a felvétel alapján úgy tűnik, én baromi hangos voltam, de Géza szólóit lehetett hallani, és Mariann nagyon csinos volt, és szépen lenyomta a két dalt, a végére egészen felbátorodott. A szöveget lehetett érteni, bár Gyuriék szerint a közönségnek háttal énekeltem.
apának jó
esemény után
jóbarát
almodóvar
édes az eper (feat. VM)
hajlékony (feat. VM)
vége a hétnek
++
nagy csapat
dögös ötös
A ráadás után szinte már fel sem kaptuk a fejünket arra, hogy a hangember képtelen volt valami ilyenkor szokásos zenét belökni, helyette bután álltunk a felkapcsolt fényben és farkasszemet néztünk a megszeppent közönséggel, konstatálva, hogy mi vagyunk a többen.
Utána dumáltunk kicsit a Graphis bandával, amit végülis minden nap lehetne, ha nem látszanánk ki se a munkából ugye, vagy legalább rendes időben járnék ebédelni. Közben úgy látom, szegény Balázsnak ellopták a biciklijét. Közben nehogy egy estére foci nélkül maradjak, többen is belerángattak számomra megalázó csocsózásba. Vendéglátó zenekarunk, a szinpatikus Nymphea nyomta grunge-os zenéjét amolyan Nirvana MTV unplugged módra, csak lokális Krist Novoselic nélkül, amely t szemlátomást még új volt nekik, de az énekes egész jó lett volna, ha nem zavar össze kindenkit az indokolatlan csörgőzéssel. Szerencsére ők is hoztak magukkal egy látványos színpadi elemet, ahogy a Nulladik Változat a szőke doboslányt, mégpedig egy eredeti vintage Fender Super Six erősítőt, amely akkora volt mint egy gardrobszekrény, amit a srác a koncert végeztével további show elemként egyszerűen a hátára kapott.
Erősen bízunk benne, hogy a közönség elégedetten távozott...DE volt aki nem elégedett meg ennyivel. Helga és Rika úgy érezték, nem folytatódhat az éjszaka barátok és muzsikaszó nélkül. A barátokat az Almássy téri city pubban találták meg, a muzsikaszót meg a gitáromban. A City Pubban kb 5 évvel ezelőtt jártam utoljára, Balázs szárnysegédjeként, akinek ez volt akkor a törzshelye. Azóta sokat változott a hely (előnyére) , amely felüdülést jelentett a Delírium után. Hogy mást ne mondjak, nem én cipeltem oda a közönséget, hanem a közönség emgem, és még ott is találtunk - döbbenet! - zenére fogékony vendégeket, akik teljesen önszántukból, pusztán néhány italt meginni és dumálni mentek be egy szórkaozóhelyre, nem a tulajdonos által "szerződtetett" zenész iránti barátságból és szimpátiából, hogy ne érezze magát egyedül a színpadon és a bárban. Ennek örömére a hajnali órákban megtartottam első "nemkoncertemet"- egyben egy ügyes vokálos-tökös lány, Rika kiséretében eddigi legsikeresebb szóló-performanszomat.
Néhány dallal kollégám és barátom szellémét is sikerült megidézni, olyannyira, hogy egy hosszabb kommentárnál rám is szóltak, hogy ne legyek Fodorabb a Fodornál.
nemkoncert (city pub, almási tér): 00:30-03:20
FA: ének/gitár EE: ének, vokál, rumbatök ismeretlen vendég: Cseh Tamás
Géza megkért, hogy írjak néhány sort a dalokról, amelyre a marketingkampányát építheti. A myspaces playlist hallgatottságát tekintve ez nem lesz könnyű - többszáz virtuális ismerősöm töredékrésze szánta rá az idejét, hogy egy farmville és napi idézet között, meghallgassa szerény mondandómat, ennél többet pedig úgy érzem, idegenektől sem várhatok el. Ilyen körülmények között marketingre nem áldoznék sokat, úgyhogy kizárólag Gézának, az olvasóknak és az utókornak, megpróbálom itt kiegészíteni a weblapunkon található szegényes introdukciókat.
Ez az egyik legrégebbi dalom, a szövegét a refréntől eltekintve első szerzőtársam, Molnár Attila írta. Érdekes, hogy gimnázium és egyetem között lebegve konkrét jövőkép híján persze lövésünk nem volt arról, hogy húsz év elhúz a fejünk felett, és tényleg egy irodában töltjük el az életünket, hétvégére azon kapva magunkat, hogy mire minden taskot kipipáltunk, magunk is lekerülünk a napirendről. Asszem Viktortól kaptam először régi Bob Marley kazettákat, akkor írtam ebben a stílusban néhány dalt. Ezzel több zenekarnál is bepróbálkoztam, de kevés sikerrel, végül Géza látott benne fantáziát - így került születése után sok évvel a Védett Férfiak repertoárjába is kislemezére.
Megkockáztatom, hogy a friss felvételen ebben a dalban énekelek a legjobban, és Balázsnak hála pont eleget, nagyon elkaptuk a rastafárit, bár a coda próbán mintha felszabadultabb lett volna. Amikor Zoli elfelejtett belépni, és üvöltöttünk rá, hogy "üsseed geciii", na ezt nehéz stúdióban reprodukálni, helyette lett ez kispálos clean jellegű gitárbevezető, Balázs jóvoltából.
Balázs az igazi hőse a történetnek, és nagyon örülök, hogy elénekelte, sosem éreztem igazán a magaménak - inkább amolyan szerepjáték a két nagy kombinátor tiszteletére, nem is beszélve a transzvesztitákról. Magamat legfeljebb a gyűrött bőrkabátos mellékszerepében tudom elképzelni, bár se skodám, se bőrkabátom. Ezt már ezerszer elmondtuk nemkoncerten, de ti még nem hallottátok, hogy a dal alapötlete akkor született, amikor kollegám és barátom a gyár teakonyházában előadta kalandos estéjét. Ez önmagában annyira fordulatos volt, hogy én csak annyit tudtam hozzátenni: bazzeg ez tiszta Almodóvár! Lehet, felelte tűnődve, csak nincs benne transzvesztita.
"menjek vissza anyámba" így értelmezte a dalt sommásan kollegám és barátom, és mitagadás...Magyarázhatnám, de kétféle ember van, aki végignézi a szar filmet is ha már beült, meg az aki szerint az se ciki, ha át kell gázolni a pattogatott kukoricát zabáló tömegen, de sosem késő kijönni. Ez a dal alapvetően az utóbbiakhoz szól.
Az első két major akkordon már évek óta rágódom, éppen a gyárban két nagyon fontos design feladat között próbáltam egy bossanovát építeni rájuk, de nem tudtam merre lépjek tovább, amikor besétált akkor éppen ugyanott QA mérnök frontembertársam, és azt mondta, jó lesz ez, csak az a baj, hogy ez egy emil.rulez! szám. Sorsára hagytam a dallamot, és legközelebb akkor vettem elő, amikor a szöveg alapjául szolgáló alliterációs stílgyak megszületett. Akkor viszont nagy meglepetés ért, mert a szöveg olyan dallamosnak bizonyult, hogy gyakorlatilag megírta a dalt minden erőlködés nélkül. Csak fogtam a gitárt, és füleltem: egy olyan dalt írt a szöveg, amit még nem ismertem, és egyből a fülembe mászott, pedig nem is volt egyszerű - el voltam ájulva. Ez az az élmény, ami nálam tehetségesebb szerzőknek valószínűleg naponta osztályrészül jut: semmi erőlködés, hogy egy olyan akkordmenetet kinyögjünk, amit még nem lőtt el a Beatles egyszerűen csak ott vagyunk, beélesített antennákkal és egy magnóval amikor a dal megszületik, és onnantól a miénk.
Kicsit sem szegte kedvem, amikor feleségem az első keverés után először hallva a dalt teljes valójában, így kommentálta telve jóindulattal: "nem rossz ez, csak kár, hogy ez egy Emil rulez szám..."
Erősen remélem, hogy érezhető az irónia, és nem gondolja senki ezt hallván, hogy tényleg fejembe szállt az apai dicsőség. Nem, ez éppen arról szól, hogy fel nem foghatom, mit basztatják egyes szülők, apucik és anyucik az ivadékaikat lényegtelen baromságokkal, ahelyett, hogy örülnének, hogy a kölkök egyáltalán szóbaállnak ilyen lejárt szavatosságú kriplikkel, mint mi vagyunk. Indokolni mindig lehet, de én sokkal inkább munkahelyi, szexuális és egyéb társadalmi frusztrációkat érzek az okok mögött, semmint valós nevelési célokat. Leginkább erről akarna szólni ez a dal, semmint patriarhális melldöngetésről, de aki aszitte, félreértett.
Ez is egy régi darab, próbáltam elúszni mellőle, mint gróf a kakától, de nem nagyon lehetett, mert a bandának valamiért megtetszett. A szimbolista és nehezen kibogozható szöveg egyetemi időkből származik, az első évek Pesten, a gyűlölt mérnöki tudományokban való elmélyedés helyett pótcselekvésként dalokat írtam. A barátaim egy része elárult, másokat én árultam el, egy nő maradt ebben a kategóriában. Kicsit leegszerűsítve ma is ez a helyzet, próbáltam a szöveget updatelni kortárs eseményekkel, de kevés sikerrel, a kalifa szerencsétlenkedését már magam sem tudom mire vélni.
Szintén régi darab, boldogabb, bár nem túl optimista időkből. Az eredeti apropót az első saját lakásba költözés adta 10 év albizóna után, de akkori énekeslányom, Kalányos (Kalandos) Melinda élettörténe is inspirált, akiben megéreztem a rokon és vándorlelket. Eredetileg ő énekelte a dalt, és gyenge utánérzés lett volna, ha most egyedül próbálom betölteni a helyét, ezért kapóra jött a dobosunk nevelt fia, Máté, aki ott lődörgött a stúdióban és segített új dimenzióba helyezni. Az éppen aktuális új - egyre kevésbé sajátnak érzett- lakásba költözés csak véletlen egybeesés.
Eddig és ne tovább! Persze sok még a fehér folt, de a múltat itt bámikor lehet frissíteni. Egy régi új dallal, amely velem éppen egyidős, búcsúzom és zárom a blogot! Zúgjon mostmár helyettem a Missisippi, amelyet Balázs hamarosan ennél sokkal jobb felbontásban is láthat!
