"Before the poison I'd laugh out loud" Marianne Faithfull

2008. december 15., hétfő, Vágóhíd
FA: ének/gitár, GG-ének, vokál SB: bass DV: dobok

ennek már két napja, lássuk mi volt:

• osztálytársam
  
• dead flowers (stones)
• rémálom a kádban
  
• kész átverés
• csillogó kutya
• diplomata blues
• békés express blues (Berki Tamás)
• esemény után
• apának jó
• a hét
• méregkeverő (szöveg nélkül)

Viktor és Bence hozták a formájukat, Ella és én(A) gyengélkedtünk, amint ebben a szokásos éjszakai franzstadt-újpest rallyn jól egyetértettünk. Valójában jó volna egyszer az életben DÉLELŐTT próbálni, nem hétfő éjjel, teljesen szétesve, dehát ez keresztülvihetetlen ennyi elfoglalt biznisz és femilimen között. Ellát itt nem is ostoroznám tovább, a húsgyárban is elszaladt velem az a türelmetlen ló, szerencse, hogy Viktor a tőle megszokott diplomáciai érzékkel ellán-pontozott, különben megint kereshetnénk a blogjában...












Legyek önkritikus: a pedálmánia önmagában is kezd kórossá válni (erről majd külön post), ezt a méregdrága Fender-modellező-Bossot, vagy Boss modellező Fendert megvenni is bűn volt, de az hagyján, a húsgyárba lehozva és a zoommal (istenem a zoommal! de késésben voltam) kiegészítve durva digitális keveréket alkottak, amire ráment majdnem az egész próba, szépen dúsítva Ella szakdolgozatban megfáradt hangszálai által generált kakofóniát...
A dalokról egyesével most nem, szerencsére nem vettük fel, tehát nyilván mind atomállat volt, az tény, hogy Gejza nélkül a darálás sem az igazi, de a végére majdhogynem összedzsemmeltünk egy egész jó kis groovocskát. Egyelőre "méregkeverő" a címe, mert Ella kitalálta, hogy legyen már egy nauta ami a mérgekről szól, mint a szakdolgozata, és akkor az, amelyik előbb elkészül, lehetne a másiknak a mottója, és végülis miért ne...



A