Régen volt, igaz se volt,
hogy velem kavart anyád
és kedves volt hozzám
kézenfogva jártunk az utcán
csókolóztunk minden délután
de elmúlt és már nem gondolok rá
Régen volt, igaz se volt,
hogy egyszer meló után
olyan közel jött hozzám
hogy
megéreztük egymás illatát
és elszakítottunk egy harisnyát
de elmúlt és már nem gondolok rá
Régen volt, igaz se volt,
hogy egy órát vártam rá
az út túloldalán
hogy kilépjetek a lakás ajtaján
és óvodába vigyen már apád
de elmúlt és már nem gondolok rá
Régen volt, igaz se volt,
ő már nem emlékszik rám
ha meglát az utcán
elfordul és ügyet sem vet rám
pedig a szeméből még most is tűz a láng
de elmúlt és már nem gondolok rá
2015. október 28., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)