2012. június 26., kedd

"Tudod, a show folytatódik, csak a dal lélektelen" - Fonográf

Teljesen átalakult a felület, amióta nem jártam erre, még nem tudom, hogyan használjam, ráadásul a Garázsmenetet is tovább kéne írni, hiszen Bálint már reklamált, hogy sosem jutok el a Mokkáig.  Addig is szőjünk merész terveket, Hobo modorában

Az idei nyárra 2 koncert van tervezve:

  • július 6 - Graphisoft Park, ArchiCAD release party (zártkörű)
  • augusztus 8 - Borhét, Balatonfüred

Mindkét eseménynek sajátos jelentősége van. A zártkörű céges bulinak különösen, mert egyrészt
éppen 10 éve dolgozom itt, ez az első alkalom hogy zenélni hívtak (a Balázzsal közös spontán haknikat nem számítva). Furcsa, de tény, hogy a második EP-ből, azaz az elsőből, amely fizikai formát öltött, éppen kollegáimnak adtam el a legtöbbet, annak ellenére, hogy nem tukmáltam rá senkire, tehát "piacilag" teljesen megalapozott, hogy itt játsszunk. Emellett kár volna tagadni, hogy a dalok nagyobbik részét ezalatt a 10 év alatt írtam, ha nem egyenesen itt, ráadásul a munkahelyi atmoszféra néhány dalszövegbe is beszivárgott.

Füreden és a borhéten nem először játszunk - 2005 ben  léptünk itt fel először, a zenekar történetének legsikeresebb koncertjét adva. A sikerélményt nem is a nézőszám indokolta, hanem inkább az , hogy először - és talán utoljára - játszottunk személyesen nem ismert, elfogulatlan közönségnek, ráadásul jól és a rossz idő ellenére nem is voltak kevesen. Egyel többen is voltunk, mint gondoltuk, a feleségem a koncert közben rosszul lett, és másnap a veszprémi kórházban először integetett nekem a fiam egy ultrahang felvételről.

Ő már hat éves elmúlt, nem kevés viszontagság után, de atóta sem hallotta a bandát, ami pedig bennünket illet,  a ritmusszekció azóta többször kicserélődött, de Géza és én, valamint az ekkor szintén velünk játszó Balázs szintén rászolgáltunk az ismétlésre. Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ha ez a (két) koncert jól sikerül, van e értelme folytatnunk a koncertezést? Hiszen esetünkben - ha nem puskázzuk el - nyilvánvalóan az elérhető legmagasabb csúcsra értünk. Erősen benne van a kalapban, hogy ez lesz az utolsó, persze csak filozofálgatok, semmilyen testületi döntés, ahogyan Szörényi 1984-es visszavonulása mögött sem volt. Szörényi kevéssel ez után töltötte be a negyvenet, és itt a vele való párhuzam sajnos véget is ér.

Mindenesetre, az elég biztos, hogy ha ezt a két koncertet sikeresen abszolváljuk, utána nem fogunk többet lankadó érdeklődésű barátaink biztatására lepukkant budapesti klubokban ingyen játszani. Ha pedig nem sikerül, akkor már csak azért sem.

Mit fogunk akkor csinálni? Természetesen nem oszlunk fel, hiszen a banda jobban szól, mint valaha. Keresni fogunk egy olyan próbatermet, ahol jól érezzük magunkat közönség nélkül is, és zenélünk, akkor és ameddig csak kedvünk tartja. Ha pedig valaki ezért még fizetni is hajlandó, nem fogunk nemet mondani.

Felmerül még annak a lehjetősége, hogy az Illés együtteshez hasonlóan néhány klasszikus dalunk leporolt változatával örvendeztetjük meg teljesen virtuális közönségünket. Már csak azért is, mert ezeket a dalokat, amelyek műsorunk gerincét alkották, soha nem vettük még fel tisztességesen, ennyivel tartozunk magunknak. Van még ezen kívül két új dal, amit egész tisztességesen összeraktunk, ha nem lesz több, máris  felvázolható 2013-as EP-nk tartalomjegyzéke:
  • nagy csapat
  • rémálom (a kádban)
  • osztálytársam
  • sátán füreden
  • zsebtévé
  • kotmány
  • retro blues

2012. február 24., péntek

"Két falu között, ritkák a tanyák. Udvaron balond ül, bolhászó kutyák" Berki Tamás

Érd, Blues Tanya 2012. Február 24.
FA, KG, Hollósy Bálint és Doby Viktor

Előző koncertünk előzenekarával játszottunk visszavágót a hazai pályán játszó Csináld másSIKAt! előzenekaraként Érden. Hátsó fedezetünk, Szabolcs téli sportokkal összefüggő távolléte miatt ideiglenesen a banda korábbi motorja, Viktor foglalta el a székét, ezzel alkalmat adva egy re-unionra korábbi zenekarom, a Mokka ritmusszekciójának is, ahol szintén Bálint szolgáltatta a mélyeket. Miután kipakoltuk a motyót Géza vadonatúj zenekari Daciájából a városszéli Blues tanyán, a belváros felé vettük az irányt vacsora és ceruzaelemek után kutatva.

Érd ma már hatvanezres város, még sincs benne semmi érdekes, tudtuk meg alkalmi idegenvezetőnktől, Robinson Crusoe-tól, azaz Bencétől, a Csinálj másikat friontemberétől. Bence olyan elkötelezett lokálpatriótának bizonyult, hogy szinte megsajnáltam a hatvaenezer lakost, de Géza erősködött, hogy bármikor mutat rosszabb helyet Indiában.

A belváros teli volt emberekkel tömött gyorséttermekkel, kávézókkal és szórakozóhelyekkel, ettől kicsit elbizonytalanodtunk, nem kellene e áthelyeznünk a bulit a McDonaldsba a töküres tanyáról. Miután felvettük barátnőjét a pezsgő atmoszférájú érdi pályaudvaron, Bence is kénytelen volt elismerni, hogy a szülővárosában mégis nagyobb élet van, mint az annál sokkal nagyobb Katowiczében, ahol reménytelen lenne este tíz után a ceruzaelem vásárlás.

Elemet és hamburgert kaptunk ugyan, de a Blues Tanyát nem tudtuk megtölteni. A néhány odatévedt fiatal - alighanem korán kelő Csinálj Másikat rajongó - elismerően bólogatott, de a koncert végén mégis csak egyetlen CD-t sikerült eladnunk: azt is a csaposnak két korsó sörért , aki biztosított bennünket, hogy a szomorú látszat ellenére Érden szeretik a blues zenét.

Ezen kívül mégegy CD fogyott el, amit a Robinson Crusoehez tartozó füredi lánynak, Fanni Annának (a legalsó képen ébren!) ajándékoztunk. Nem baj, majd csinálunk másikat.
  1. Rémálom a kádban
  2. Osztálytársam
  3. Édes az eper
  4. A Sátán Füreden
  5. Zsebtévé
  6. Geometria
  7. Szemét
  8. Nagy csapat
  9. Esemény után
  10. Little Wing
    ---------------
  11. Thrill is gone






"Azt mondtam neked, és most már elhiszed: nem tart örökké semmi sem" Fonográf

Megvolt a 78. is, szokásos búcsúkoncert a Hunniában. Lemezbemutató a tervezettnél alig egy évvel később, de lemez nélkül.  A búcsút n...