2004. április 9., Blue River állóhajó,
A Védett Férfiak első fellépése, a Stoned zenekar vendégeként egy dunai állóhajón zajlott. Az esemény apropóját kedvenc HR-esünk, Kresi születésnapja adta, mellette Balázs főnöke, Konó is kerek évfordulót ünnepelt, ezért a hajó utasait nagyrészt a nagy csapat tagjai alkották a Stoned zenekar barátai mellett. A fenti kép az egyetlen emlék az eseményről, és a zenekar második felállását ábrázolja. Érdekesség, hogy néhány próbát követően először és utoljára játszott velünk az itt látható ritmusszekció.
A dobok mögött a volt matróz és hórukkember, Földvárszky Zoli ütötte a bőröket. Zoli neve
emlékeinkben összefonódik a Csepel művek egy óvóhelyének pincéjében
berendezett félkomfortos próbahellyel, mivel azért távozott a
zenekarból, mert egy késő esti próba után nem vittük autóval haza, csak a
HÉV-ig. Az esemény körülményeit elemző email-váltás féltett kincse a
zenekar archívumának. Zenészkarrierjének folytatásáról nem tudunk.
Istvánt első próbahelyünk, az S.P. stúdió hangmérnöke, Sanyi bácsi ajánlotta figyelmünkbe. korábbi zenekara, a Hepp éppen dögrováson volt, és így felszabadultak kapacitásai. Rögtön tudtuk, hogy nagy tudású és rutinos zenész csatlakozott hozzánk. Sajnos ezt ő is tudta magáról, és a zenekarnak nem tudott ehhez mérhető jelentőséget tulajdonítani. Első koncertünkön felkészületlenségére hivatkozva csak hosszas rábeszélésre vett részt, majd miután beigazolódtak aggályai, visszatért anyazenekarához.
Egyébként ez volt első fellépésem eddigi legkitartóbb zenésztársammal, Kulcsár Gézával, és várakozásainknak megfelelően pompásan sikerült, ezért innen számitjuk a zenekar nyilvános történetét.
A műsor: (kb.)
- Mary had a little lamb
- Rémálom a kádban
- Osztálytársam
- Zsebtévé
- Nagy csapat
- The thrill is gone
A műsor második részében közreműködőként először játszhattam a Stoneddal a "Don't stop" c dalban, majd elástuk a csatabárdot hosszabb ellenségeskedést követően, amely egy 1998-as Rolling Stones koncerttől datálódott. Nagyjából ekkor derült fény arra a furcsa tényre is, hogy a Stoned néhány tagjával már sokkal korábban megismerkedtem, mintsem gondoltam volna, több mint tíz évvel korábban, amikor a Szűzriadó együttes előtt álltam a szinpadra.
